Több minden

81-es Cure lemezt hallgatok, ami azért érdekes mert annyi idős mint én, és azon gondolkodom most, hogy mi lett volna ha ez a lemez végig kíséri az életem, vagy tök mindegy végül is a zenekar, csak hogy valami kísérte volna így zeneileg, mert hogy a családom nem éppenséggel a zenei kifinomultságáról híres, és nekik tökéletesen megfelel ha mondjuk minimál hangerőn megy a Sláger vagy valami ennél is hitványabb rádió.
Persze ez most nem szemre hányás, vagy valami, csak azért jó lett volna ha valami ilyesmi közegből jövök, és az is jó lenne, ha a családom és én közöttem lenne valami kapocs, mert azon kívül hogy egy házban lakunk, semmi nincsen köztünk, ami kiábrándítóan szomorú.
És az is furcsa hogy ez az egész egy 81-es Cure lemez hallgatása közben jött elő, bár ez nem valami nagy felfedezés azt hiszem, mert az eléggé durva lenne, ha most döbbennék rá, hogy tulajdonképpen nem is ismerem a családom, és lényegében rohadtul nem is akarom.

Ma meg volt egy spontánul kialakult rövid kis találkozásom Lucával, amiben volt két pohár sör, Luca Mamája, sütis táska, figyelmetlen bkv ellenőrök, belépőjegyes Gödör meg Müller Péter Sziámi, meg jóérzés hogy egy lélek van mellettem.