Kavargás nélkül

Hűvös van, de nem veszek pulcsit, süt a nap, és az illúzióba ringatom magam, hogy még jó idő van.
Körülöttem india szelleme lebeg, lágy hangok, selymes érintések, mostanában mintha kivontam volna magam a forgalomból, így társadalmilag értve, jobban belegondolva csak a Dórával mászkálok ide-oda, ami persze klassz, csak valahogy hiányzik az hogy magával rántson valami kavargó eksztázis féleség, meg hogy újra kiélesedjenek a valóság áttetsző falai.