Az Autóm és Én

Olyan ez, mintha valami utazásra készülnél.
A csomagok már kocsiban, minden indulásra kész, és akkor beülsz, elfordítod a kulcsot, és rájössz, hogy nincs benzin, és igazából sosem volt, és sosem láttál benzinkutat ahol megtankolhatnál, és akkor ülsz a kocsiban, talán az eső is szitál, és színes levelek hullanak a motorházra, és csak ülsz egymagad, hallgatod a rádiót, és nem tudsz sehová se menni, mert nem indul el alattad a világ, és már sötét van, de messzinek tűnik a ház, és inkább a kocsiban maradsz, és gondolkozol, hogy hol találhatnál üzemanyagot, hogyan tudhatnál elindulni, de igazából lövésed sincs semmiről, és csak ülsz, szívod a cigiket, meg celofánba csomagolt szendvicseket eszel, és a morzsájuk az öledbe hull, és fehéren hevernek ott, és…

Elhatárolódom magamtól.