Bóklászás, Napsütés

Odafelé meghaltam, de visszafelé sikerült újjászületnem végül is.
Napsugarak tapadtak a hajamban, és élveztem a kabátom hiányát, por csikorgott a talpam alatt, és egy pici nyári bóklászós hangulat is belém költözött.
Gyerekkorom rejtet útjain jártam haza felé, ami jó volt, bár minden teljesen megváltozott, kivéve a kísértet tanya, ahol régen Piri élt a bolond lány, félőrült (de inkább teljesen) szüleivel.
Nem tudom mi lett velük, csak az időtlen szemét volt a ház körül, és ugyanolyan nyugtalanítólag hatott mint tizensok évvel ezelőtt.

Aztán citrom karikát raktam a kólába.
Mert úgy a legfinomabb.