Helyénvaló

Átúsztál a folyón, hogy majd akkor hátha odaérsz, de szerintem te is tudod, hogy nincsen semmi ott. Csak ilyen elmúlt ködök, meg göcsötössé fakult fák, ahogy belelóg az águk a vízbe és próbál felmászni rá a hullámaival, arrébb volt egy út és amellett egy ház, romos volt még akkor is mikor gyerekkoromban jártam arra.

Szerintem nem lakik ott senki sem.
De a szomszédban azt súgták, hogy egy boszorkány talán, néha macskákat látni, meg fura fényeket a sötét ablak mögül, de…

Ez inkább csak ámítás volt talán.
És te sosem felelsz.
Szürkébe öltöztem ahogy vártuk az esőt, és a felhők elhozták azt,
Szél fújta a palánkokat, meg valami nejlonokat vitt magával a hátán, elragadva különös birodalmába őket, és néha arra gondolok, hogy engem is messzi repíthetne el, mert valahogy természetes lenne,

És úgy hiszem hogy helyénvaló…