Mozdul

Másnaposságomat a Cellux-szimfónia hangjai űzték el messzire, lényegében egész nap csak pislogtam ki a fejemből, és még gondolkodni sem jutott eszembe.
Ilyen tipikusan semmilyen hangulatba vagyok, amit azért a pozitív oldalra hajt az Amorf Ördögök új lemezének hallgatása az origon.
Nem nevezném rajongónak magam velük kapcsolatban, viszont ha elkap valamiféle csak erre a zenekara jellemző különös, melankolikus és nyakatekert hangulat, akkor tökéletesen passzol hozzám, mint ahogy most is.
A tegnapi koncerttől meg valami irgalmatlan befordulást vártam, és ehelyett kimozdított valamiből, amiben egy-két hete benne vagyok, gondolom a pozitív élmény löket miatt, vagy nem tudom.