vasárnap, március 20, 2005

Semmi

Nem történnek rendkívüli és formabontó, esetleg a világomat a sarkából kimozdító dolgok. A lassú és csendes egyhangúság hullámain ringok, szűkös kis lélekvesztőmben, valami kis szigetet keresve a partot éréshez, de helyette csak éles zátonyok merednek a zavaros színű hullámok közül.

A távolból egy rég nem látott szirén éneke kísért, és talán felé úszok, mert annyira nincsen más; és vele legalább jó, még ha csupán illúzió is a pillanat.

Az is elég most.
Csak legyen valami…

3 Comments:

Anonymous kanál said...

ha meg mered csókolni delírium kisasszonyt, fejbecsaplak. ezt veheted fenyegetésnek. :PP

2:50 du.  
Anonymous dzso said...

ja, nekem se szimpi az a nő...
szerintem inkább szánj arra egy délutánt, hogy velem sétálsz esetleg, mondjuk spontán be is ülsz velem valahova és beszélgetünk, meglátod mennyivel jobb az :)
különben is hiányzol.

8:53 du.  
Anonymous noir said...

:))
jó spontán sétáljunk/üljünk ha lehet

9:52 du.  

Megjegyzés küldése

<< Home