Józan

Delírium helyett magányosan töltöttem az estét Dead Can Dance-t hallgatva, bort sem ittam, mert elfogyott.
Nem jut eszembe semmi lényeges és semmi fontos.

Egyelőre legalább is.

Lényegében jól érzem magam, és fura, hogy ezt mondom kb. 3-4napja. Fura az eddigiekhez képest.
Figyelem, ahogy búcsút int a nyár, még felém fordul. „Tűnj már el!” mondom neki, elegem van a melegből meg ebből az egész izzasztó légkörből, legyen normális ősz, leveleket hullató fákkal, meg szemerkélő esővel, meg akármivel, de ne legyen már mindig, ilyen meleg.

Asszem ez szar nyár volt, bár a végére kezdett belendülni, de elég későn, hogy valami jutalmat kapjon érte.
Jövőre viszont jó lesz.

Ennyi. Így megy ez.