Nyugalom

Viszonylagos nyugalom van.
Apukám beteg, kint meg őrülten szól a szélkereplő (nem biztos, hogy így hívják).
Olvasgatás, (lassan végére érek a Pusztai Farkasnak) meg mindenféle őszt idéző zenék (borongós) hallgatása.

Semmi különös.

Mintha már írtam volna párszor.
De tényleg ez van, nincs semmi érzelmi, meg lelki vihar, ahonnan összeszorított fogakkal ki kéne kecmeregnem, hiszen ez már megtörtént, és alig várom hogy bele ugorjak egy másikba.

Persze csak ésszel, és úgy hogy az, mindenkinek jó legyen.

Estére talán Delírium jön el, ha lesz hozzá hangulatom, még nem tudom mi lesz.