"Bazdmeg"

Ez volt az első szó, ami kijött a számom, mikor olvastam a klasszikus J. O’Barr-os Holló képregényt. Annyira brutális, annyira benne van a fájdalom, hogy az már kézzelfogható, annyira kegyetlen, és őrült.

Régen fogott meg ennyire valami, magába szívott, és minden passzol. A képek, és a szövegek, minden, így picit csalódás a film, az eredeti után, bár nagy kedvenc marad, nem hozták ki belőle azt a cinikus, kiégett brutalitást, mint amit lehetett volna. Romantikus hős lett a Hollóból, ami jól áll neki, de igazából csak egy embertelen eszelős, akit a bosszú hajt, és tart életben.

Megdöbbentő volt az egész, hogy a Sandman után még lehet képregény rám valamilyen szinten hatással.

Huh.

Itt olvasható sok egyéb mellett: http://halozsak.tlof.hu/