Varázsküszöb
Szemerkélő esőben találkoztam F.-el a „kettő között” és a sárga busszal a Nagyváros felé vettük az irányt. Nem voltam még a Süss fel Napban, de nagyon tetszett így elsőre, olyan volt, mint valami labirintus, csak mondjuk az ilyen koncertekhez kicsi, és szűkös. De a hely nagyon tetszett és az arcok is akik ott voltak.
Egy kólával a kezünkben támasztottuk a falat, és hallgattuk a zenét, meg volt pár kongás srác, és azok is beszálltak zenélni, hangulatos volt.
Aztán eltelt sok idő, és nagyon nagy tömeg lett, aztán elkezdődött a Korai Öröm, én meg Delírium kisasszonyt öleltem magamhoz. Egybe olvadt az egész környezet, valami masszává, ami egy magból sarjadt, és én csak álltam benne, és magamba szívtam ezt az egész érzést.
Körülöttünk sorra gyulladtak meg a spanglik, és egy erőteljes ganjafüst képződött, mint valami felhő.
Lehunyt szemmel élveztem a zenét, és a testek tombolását, magába nyelt és nem eresztett a koncert végéig.
Mint valami törzsi szertartás vagy nem is tudom, és a Vécsey Tibor meg mint valami sámán rikoltott a mikrofonba.
Vége lett a koncertnek, és elkezdődött Korai’s Banditos, Delírium újabb csókot adott, és ebben a földöntúli, elszállt állapotba néztük az embereket. Volt egy lány, aki hihetetlen aranyosan táncolt, mint valami kis tündér, teljesen átadta magát a zenének. Aztán leültem valami lépcsőre, és néztem a sárkányt az ajtón, meg a haza felé tartó embereket, jött a tizenöt éves lány, aki állítólag fel akart szedni, de szerintem nem. Aztán csak bambultunk magunk elé, és leült mellém egy nagyon részeg srác, és kb. fél órán át próbált valamit kifejteni, de nem sikerült és inkább elment. Jött egy model kinézetű lány, aki rám nézett és köszönt, és fura volt mert felismerés csillogott a szemében, de nekem fogalmam sem volt hogy ki lehet az.
Felmarkoltuk a kabátokat és kiléptünk a kellemesen szitáló esőben, jól esett a hűvös, és friss levegő. Etele térre értünk, ahol be is aludtunk, majd haza mentünk a sárga busszal.
A koncert jó volt, csak sokan voltak nagyon.
Viszont nem írtam a raszta lányról, és a narancssárga felsős lányról. Pedig meghatározóak voltak az este, de most nincs kedvem őket beilleszteni.
Egy kólával a kezünkben támasztottuk a falat, és hallgattuk a zenét, meg volt pár kongás srác, és azok is beszálltak zenélni, hangulatos volt.
Aztán eltelt sok idő, és nagyon nagy tömeg lett, aztán elkezdődött a Korai Öröm, én meg Delírium kisasszonyt öleltem magamhoz. Egybe olvadt az egész környezet, valami masszává, ami egy magból sarjadt, és én csak álltam benne, és magamba szívtam ezt az egész érzést.
Körülöttünk sorra gyulladtak meg a spanglik, és egy erőteljes ganjafüst képződött, mint valami felhő.
Lehunyt szemmel élveztem a zenét, és a testek tombolását, magába nyelt és nem eresztett a koncert végéig.
Mint valami törzsi szertartás vagy nem is tudom, és a Vécsey Tibor meg mint valami sámán rikoltott a mikrofonba.
Vége lett a koncertnek, és elkezdődött Korai’s Banditos, Delírium újabb csókot adott, és ebben a földöntúli, elszállt állapotba néztük az embereket. Volt egy lány, aki hihetetlen aranyosan táncolt, mint valami kis tündér, teljesen átadta magát a zenének. Aztán leültem valami lépcsőre, és néztem a sárkányt az ajtón, meg a haza felé tartó embereket, jött a tizenöt éves lány, aki állítólag fel akart szedni, de szerintem nem. Aztán csak bambultunk magunk elé, és leült mellém egy nagyon részeg srác, és kb. fél órán át próbált valamit kifejteni, de nem sikerült és inkább elment. Jött egy model kinézetű lány, aki rám nézett és köszönt, és fura volt mert felismerés csillogott a szemében, de nekem fogalmam sem volt hogy ki lehet az.
Felmarkoltuk a kabátokat és kiléptünk a kellemesen szitáló esőben, jól esett a hűvös, és friss levegő. Etele térre értünk, ahol be is aludtunk, majd haza mentünk a sárga busszal.
A koncert jó volt, csak sokan voltak nagyon.
Viszont nem írtam a raszta lányról, és a narancssárga felsős lányról. Pedig meghatározóak voltak az este, de most nincs kedvem őket beilleszteni.
1 Comments:
háát addig tényleg sok van hátra, de ott leszek az biztos.
Megjegyzés küldése
<< Home