Vespertine

Sáros tócsákba gyűlt össze a reggeli hó odakint.
Bent, a szobában meleg van, Björk énekel. Valami kellemes hangulat árad szét.
Keveredik össze a Delírium utáni érzés a békés környezettel.
Kinyújtózom. Talán még mosolygok is valamin.
Összhangban vagyok a zenével, a szobával:
Saját kis világommal.
Semmi nem árnyékolja be ezt az idillt, vagy ha mégis nem foglalkozom vele.
Feleslegesen nem bántom magam.
Miért tenném?