Gyógynövényrock

…szól a Karma Koma ülünk S.-nél valami fotelben, a plüssbaglyot nézem akinek kinyílt a harmadik szeme a passzív füvezéstől. Aztán S. végre elkészül mi meg kimegyünk a rohadt hidegbe, elindulva a Kultiplex felé…
…sört iszunk, egymásra mosolygunk a Manósipkás lánnyal, aztán mászkálunk az udvaron, rajtam egy rövid ujjú, havaii mintás ing. Hideg van…
…elszállva megyünk ki az épület elé, ahol valami helyes lány van, és elmegyünk vele a parkba, majd néhány perc múlva vissza az épületbe, elkezdődik a Pupilla Projekt. Ami viszonylag jó, nézem a színpadra folyó fényeket meg a dorombos lányt, aki eszelősen ugrál a színpadon, a gitáros meg félig lehunyt szemmel nézi a tömeget, itt-ott marihuána szag, merengő tekintetek villanásában.
Kimegyünk a kertbe, megtaláljuk S.-t és a lányt, én szórólapokat pöckölök a messzibe, rágyújtok, élvezem a kékes szürke füstöt, a zsivajt, a fényeket…
…ott állok középen, elkezdődött a Korai Öröm és magába szív ez a „pszihedelikus gyógynövényrock” valahogy miden egésznek tűnik, ami a körülöttem lévő apró kis darabokból áll össze. F. áll mellettem és bólogat a zenére, de valahogy távol van tőlem, majd táncolok valami lánnyal, aztán csak a fényekre és a zenére emlékszem…
…séta a hidegben, vagy inkább túra, nem is tudom, szárnyként lobog mögöttem fekete kabátom, érzem Delírium leheletét magamban, egymás után nyelem el a métereket, majd kis idő múlva S.-ék foteljében pihenem ki az estét, a konyha padlóján ülve szendvicset eszünk, majd a sötétben elszívok egy cigarettát, hogy utánna álomba merüljek...