Bhavanyastakam

Talán jól meg kéne keverni a paklit, és kiosztani újra a lapokat. Egyszerűbb lenne, mint a kézben tartottakkal ügyeskedni. De végül is tökmindegy már azt hiszem.
Napok óta akarok írni ide normálisat, kifejteni valami nagy, és lényegre törő dolgot, de nem megy. Bennem rekedtek a szavak, és bárhogy piszkálom őket, még beljebb csúsznak.
Talán akkor nem piszkálom őket, majd jönnek, ha akarnak, semmit nem szeretnék erőltetni mostanság, és az ilyen lényegtelen dolgokat, mint az önkifejezést pláne nem.

Kiolvastam a De Vinci-Kódot, aminek az első felét tátott szájjal olvastam, de a második felét már valahogy kevesebb lelkesedéssel.
De azért nem volt rossz elütni vele az időt, de már újra talpra állt és itt ólálkodik mögöttem.

Hogy rohadna meg!

Ilyen elszállós indiai zene megy, nagyon súlyos, bármit jelentsen ez a szó, az a szám címe hogy Bhavanyastakam. Nem tudom mit jelent. De kíváncsi lennék rá azért.

Kint az égen meg csak kék van, nincsenek felhők. Felnézek és akár fejest is ugorhatnék, olyan nagyon közel van.

Az lenne ám a nagy mulatság…