csütörtök, október 15, 2009

Út

Csak nézem az utat ami kanyarodik tovább.
Nem jár rajta senki; talán rossz irányba vezet.
Annyira fáradt voltál a múltkor.
Hópelyhek az ablakon túl, de elvesztek a múltba már.
Most csak sár, meg szürke, és eső.
Végeláthatatlanul suttogott valaki az előszobában.
Félredobott cipők a sarokban.
Nem emlékszem többé a nyárra.
Tajtékok közé süllyedt papírhajó.
Meg a lomha felhők az ég fölött.

Csak nézem az utat ami kanyarodik tovább.