Szemrebbenés Nélkül

A vérző földeken túli szabadságot figyeltem.
Lángokba fonódtak a végtelenbe nyúló mezők.
Valaki elosont tegnapelőtt az ablakom alatt.
Fák neszezése a falakon.
Különös üzenetet kaparnak rá, az ürességről, és a magányról szólnak:
Amik a kérgük alatt lapul.
Cigarettára gyújtottam, és próbáltam megérteni a jelentésük,
sörös dobozok hevertek mindenütt, és a szétszórt hamu szaga lebegett odabent.

Még csak kedd volt, és a szerda sosem jön el.

Belefagyva ténferegtem az időtlenségbe,
apró karcolások futottak végig a tükrökön,
aztán rájöttem:
szemrebbenés nélkül teremthetek világokat…