Hol van?

Picit elveszve érzem magam most(is), és nem úgy néz ki, hogy valaki megtalálna, bár ez már annyira nem kínoz, mint mondjuk egy hónapja, de mégis hiányérzetem van, és nem csak a testi dolgok, miatt, hanem hiányzik valaki, aki kiegészít, aki mellett saját magam lehetek. Bár már nincs ez a görcs szerencsére, hogy „mindenáron legyen már valakim” mert az nem lenne jó senkinek, hogy csak a magányosságom gyógyítására összejönnék valakivel.
Az lenne a legrosszabb dolog, amit tehetnék.
Csak érzem a csontjaimban, hogy közeleg az igazi Ősz, és félek, hogy maga alá gyűr, és a Tél, meg teljesen eltemet.
Nem akarom, hogy az legyen, mint két évvel ezelőtt, bár szerintem annál rosszabb állapotba már sosem fogok kerülni. Jó dolog, azért ha volt az embernek egy ilyen mélypontja, mert onnantól már csak jobb lehet.

Hiányzik a Nyár azért, még ha ez volt életem legszarabb nyara, mert voltak benne szép dolgok is.

Nagyréde, a részeg Zp.-s koncertek, a Sziget és a Delíriummal töltött nyári esték. De valahogy távolinak tűnnek ezek a dolgok.

Hol vagy Gombasipkás Lány?
Hol vagytok meztelen hippik a hajnali dombtetőn?