Tompultság

Delírium emléke kísért, és eléggé kába vagyok.
Meg fáradt is. Kaptam Zs.-től élek-e még mail-t, és hát végül is élek a magam módján, csak kezdek halványulni, mint Bilbó az Egy gyűrűtől.
Szinte már hallom a kongást belül, de jól fog esni Coelhót olvasni, rám fér már a szellemi táplálék, mert mostanság nem nagyon szárnyaltam ilyen téren.
Nagyon letompít másnapra ez a mókázás, amit csinálok, ami nem feltétlenül baj, hogy most így belassulva szemlélem a világot, de eléggé gyakori ez mostanság.
Bár nekem már nincsen, de F.-nek még eléggé sok van, ahhoz hogy pár hétig ez az állapot legyen, persze csak a józan határokon belül, de mégis örülnék, ha most nem látnám Delíriumot egy darabig, jól jönne most egy kis pihenő ennek a kapcsolatnak.