szombat, szeptember 04, 2004

Noir York City

Ritkán játszom, de ha végzek egy játékkal olyan, mint mikor kiolvasok egy könyvet. Valami szétárad bennem, valami elmúlásféle hogy véget ért valami.
Főleg a Max Payne-nél mert tényleg nagyon hangulatos.
Olyan, mint egy film, történettel, és véggel, és tényleg tök olyan, ha végig játszod utána, mintha letennéd a könyvet vagy kijönnél a moziból.

Szóval nagyon tetszett megint, mert most nyomtam végig másodszor, és gondolom nem utoljára. Megfogott az egészben ez a sötét film noir-os hangulat.

Meg a képregényszerű átvezetők.
Meg úgy az egész.