szombat, szeptember 04, 2010

Lassú Lüktetés

Lassú örvény ami babonázva szül hullámokat
És különös derengését csak úgy egyszerűen szólítja magához,
valami távoli tarkaságban, ami végül a semmié lesz, és befészkeli magát meztelenül a zörgő avarba didergő kavicsok közé, melyet a folyó köpött ki magából, és gyíkok futnak a napnyugta felé, hogy utolérjék az elvesző sugarak forróságának ígéretét.

Keleten egy új király fogan. Morfium mámoros az éj a sikátorok mélyén.
Kegyelemért csaholnak kóborló vadak, és néhol a házak málatag falai már-már megrepednek. Lágy ambientet sodor magával a hajnal, és nyirkosságot hoz vasrácsokon, meg tétova csillogást csihol magának bizonyosságot téve talán tékozló hasztalanságának.

Ujjaimat végül vizedbe mártom.

1 Comments:

Blogger Kucs Nahín Ráni said...

a töprengés
egyféle rengés

megszállottságodban
sárkányok nyomában
járnál

éjjelenként
amorf mozdulatok
fogannak benned
ahogy a csobbanások
belejátszanak álmaidba

8:29 du.  

Megjegyzés küldése

<< Home