Gerry
Valami furán szomorkás hangulatban, félig kábán és álmosan, ritkán látok olyan filmet amit egyszerűen képtelen vagyok értékelni, mert a hatása alatt vagyok, de mégis van bennem valami hiányérzett. Talán ezt érzem, hogy nem kapta el a lényeget, csak a felszínt, ami azért jó volt, csak hiányzott a mélység belőle, meg a hipnotikus erő.
Ez a tipikusan az a film, ami nem szól semmiről, de nem mered rá mondani, hogy unalmas, mert közben a hatása alá kerülsz, elgondolkodsz, és beleveszel a képekbe.
Ez a tipikusan az a film, ami nem szól semmiről, de nem mered rá mondani, hogy unalmas, mert közben a hatása alá kerülsz, elgondolkodsz, és beleveszel a képekbe.
6 Comments:
mono: na, én a Szezon-t láttam ilyennek. és nem tudom, hogy jó volt-e. de asszem... :)
noir: na én azt nem láttam, de akkor egyszer majd.. :)
mono: potold! a moszkvatér rendezője, meg Podmaniczky (is) írta, talán még a fénykorában... (mostanában nem remekel)
igen képben vagyok, csak valahogy akkoriban nem igazán mentem a filmek után, de ezek után mindenfélle képpen :)
gyönyörű film a gerry.
gyönyörű.
(és nehogy azt hidd hogy haragszom;) )
Szerintem moziban meghaltam volna tőle (a gyönyörtől) csak tévén keresztül minden veszít picit az értékéből.
Nem hiszem, hogy haragszol
:))
Megjegyzés küldése
<< Home