A Túl Után

Savpróba

"- Egyik éjjel Mexikóban, Manzanillóban savat szedtem, aztán elpattintottam egy Ji Kinget. És az Ji King - az Ji Kingben az remek, hogy sosem küld szerelmes levelet, hanem az arcodba csap, ahogy kell - szóval azt mutatta, hogy valaminek elérkeztünk a végére, már nem haladunk semerre, ideje új irányt találni - aztán kimentem oda, ahol éppen elektromos vihar volt, és villámlott mindenfelé, és akkor az égre mutattam, és bevillant, és egyszer csak rajtam volt még egy bőr, ami villámból volt, elektromosság, mint egy elektromos öltöny, és tudtam, hogy mind képesek vagyunk szuperhősökké változni, hogy vagy szuperhősök leszünk, vagy semmi."

Ken Kesey mondja Tom Wolfe, Savpróba című köyvében.

Visszatérő

Voltunk Zamárdiban Dórival, ami klassz volt a folyton síró gyerekektől, és egy terrormacskától eltekintve.
Volt Manólámpa is, amit sokszor lefejeltem, meg szürkén hömpölygő hullámok a vége felé.
Meg néhol Multau Astatke az evés alatt, meg Tool és búza sör és mécsesek, meg olyan dolgok is, amit ki nem mondanék, nagy rejtjelezésben szétkódolt katarzisok.

Halott romok áztak az esőben.
Aztán zuhatagként ömlött ránk tovább…

Szédületes Regeneráció

Délutáni regenerálódás búzasörrel és a Pszichedelikus Zöldsárkánnyal.
Érzem a tegnap elhasznált mana-pontjaim visszafelé áramlását önmagamban.
Enyhén szédületes élmény :)

Világosodás

Már odakint szürkül a sötét, és a sörök hasztalan próbálnak visszahúzni, de érzem azért hogy ez már a bizonyosság szintje, és a tömegbe olvad a fejvadász, macska búj ide, és hozzám, aztán bámulás, előtte sűrű tesco fények, de valahogy sokkal széjjeltépősebb a valóság mint Delíriummal fogant álmaim, és lehet hogy látomás, az ami van, és az ami nincs, de biztosan lesz is, súgja ambient kúszásba szólva nekem a zene, a sárkány a tálba dugja fejét, és kihágás esik össze a kocsiban, de az ősz még várat magára, és mintha hulló levelek zaját hallanám, és nem igazán érzek felelőséget az iránti kényszerekből, hogy megmutassa az igazát.

Mostanság.

Zen