péntek, március 31, 2006

Láthatatlan vonatok

szerda, március 29, 2006

Pad Romantika

szerda, március 22, 2006

Bóklászás, Napsütés

Odafelé meghaltam, de visszafelé sikerült újjászületnem végül is.
Napsugarak tapadtak a hajamban, és élveztem a kabátom hiányát, por csikorgott a talpam alatt, és egy pici nyári bóklászós hangulat is belém költözött.
Gyerekkorom rejtet útjain jártam haza felé, ami jó volt, bár minden teljesen megváltozott, kivéve a kísértet tanya, ahol régen Piri élt a bolond lány, félőrült (de inkább teljesen) szüleivel.
Nem tudom mi lett velük, csak az időtlen szemét volt a ház körül, és ugyanolyan nyugtalanítólag hatott mint tizensok évvel ezelőtt.

Aztán citrom karikát raktam a kólába.
Mert úgy a legfinomabb.

kedd, március 21, 2006

Megint nem

Nem tudom elmélyíteni a délutánt, semmi hasznos dologgal, csak a New Orleans-i zene hömpölyög piszkos zöld színével körül fon, odakint napsütés, útra kel távoli zsongások morajából szél hátán utazik és nincs ma mélység, meg magasság sehogy sem, és jó lenne az a cseppnyi lehelet, de régen volt az is már, bár csak érte kéne nyúlnom egy picivel hosszabb ideig, és a fények tűzben égnének az orrom előtt, a szőnyegek mintái pedig kígyóként születnének újjá az agyamban.

Megint.

Tavaszi hétfő

Vasárnap este találkoztam Dórával, és nagyon fáradtnak tűnt szegény, és el is ment egyből fürödni, én addig a Mamájával koktéloztam a konyhában, és közben a húsz évvel ezelőtti párizsi kalandjairól mesélt nekem.
Aztán a Dóri továbbra is fáradt volt, úgyhogy aludtunk egyből már.
Az éjjel nagyon rémeset álmodtam, és többször meg voltam ijedve, de aztán el is illant ez a baljós érzés mikor láttam, hogy beköszöntött a Tavasz, és a hőmérő szerint 15 fok volt odakint. A Dóri tisztára bezsongott, és egy kiadós déli reggeli után kimentünk valami parkba sétálni, meg üldögélni napsütéses padokon, és néztük a babakocsis hordát nyugdíjasokkal kiegészítve, és szomjas voltam és vettem a boltban körte levet, miközben a Smoke on the water szólt a rádióból, és az előtte álló kőműves szerű csávó megfordult, és azt mondta nekem, hogy „ez zene füleimnek”.
Mi bólogattunk és visszamentünk a parkba, ahol azt akarta a Dóri, hogy süsse a nap az arcomat, de fura volt, úgyhogy elvittem inkább hintázni, és suhogott meg minden, majd hazafelé tartva láttunk pszichedelikus skodát, és ettünk valami kaját, amitől később fájt szegény Dóri pocija, és a nap hátralevő részét fetrengéssel töltöttük, és én a villamos ablakából láttam egy görkoris embert aki úgy ment, hogy a hátán állt egy nagy kutya.
(komolyan)

vasárnap, március 19, 2006

Sláger FM 66.6

Vacsorázás közben a Sláger rádió szólt éppen, és a műsorvezető ezt mondta, hogy:
„…olyan mint egy trip hop dal, a pokolból.”
Vajon hány bajszos törzshallgató pillantott fel értetlenségtől fátyolos tekintettel a kereszt rejtvénye mögül?

Posvány

Benne ülök az üszkös semmiben, és a Down zúzza szét a csendet, ritkán szoktam ilyesmiket hallgatni mostanság, de nagyon jól esik összeszorult ököllel bámulni a vakvilágba, dühös, és vad hangulat keveredik a fekete kígyóként tekergőző hangokkal és valami ösztönösségből születő zabolátlan erő árad szét az emberben ilyenkor.

Posvány fenekén,
Halott néger kántálja,
Vudu énekét.

Valami

Tudatlan hömpölygésbe olvadt
Szárnyaid tollainak feketesége.
Csurog bőrömön. Fonnyadt
Lüktetés, végtelen sötétsége.
A tegnap múló pirkadatából
Előtör a hajnal fénye,
És babonázva állsz,
Ormok rom tornyából
Tekint rád az elmúlás népe.

Vár rád
Vár rád
Vár rád.

Amíg világ a világ.

Zöld pikkelyek redőiben találod az öröklét morzsáit,
És zubogva szívod magadba, kísértetek imáját, mana eső cseppjei
Arcomon.
Eljő a végtelen világ

szombat, március 18, 2006

Izgi

Unatkozom, és vadidegen blogokat olvasok, és akkor ezt olvasom, és vicces mert én is abban a kocsiban utaztam és velem szemben ült a gyerek kb.

Paprikás krumpli

A paprikás krumpli mosolygott rám gőzölögve a tányérról, és befaltam, és hallom ahogy rügyeznek a fák, és teli torokból üvöltettem a magnót, amiből vhk tört elő, és most csend, és selymes magány, és túlontúl messzire merészkedtem, hogy csak úgy elérjem az akármit, és a sarokba kuporodva várom a szikrát ami majd belülről fakadóan felhevít, és azon túl is lobogó lángcsóvák haladnak el mellettem nevetve az útszélén.

Pótolhatatlan Halhatatlanság

A pecsa előtt voltunk az Idussal meg a Pollal, és a Dávid bort adott körbe, mi meg bementünk és söröket ittunk, majd Grandpierre Attila rikoltva hívta magához a tömeget, mint valami eleven lángoszlop lobogott előttünk fehér ruhában, és sistergett minden a robbanni készülő energiától, a dallamok hullámokként nyaldostak körül minket, néha a fejünk fölé csaptak és…

…alámerülve zuhantunk a mindenség habjain, egybemosódott a végtelen térrel a szűnni nem akaró fényes örvénylés, ősrianás hevében száguldott felénk vágtázva megannyi szarvas patájának szelleme, dobogás hasította szét romló világunk üszkösödő húsát, részegedett tömeg ünnepelte őrjöngve a Táltos visszatérését, gyógyírként hatott különös éneke, a koncert valami szertartássá változott át, katartikus belső utazássá, zihált üvöltések szakítják szét a beletörődés gyászos csendjét, szökőár szerű morajló villanások a szemünk előtt, beleveszvén a múlt zátonyos tajtékjai közé. Megszűnt az idő, és nem foglalkozik vele a törzs, egyetlen hangot adunk vissza rekedten üvöltve teli torokból, és…

…aztán vége lesz, Idussal üldögélek picit amíg kifújjuk magunkat, majd aztán haza felé sétálunk a Tim Burton filmeket idéző fák között, és dobszó kíséri végig utamat, dobszó hallatszik fejemben.

péntek, március 17, 2006

sokmindenféledolog

Eléggé sok minden volt a héten.
Volt Karcsi és a Csokigyár nézés Dóránál, ami nagyon bárgyú volt, de valahogy még is működött, láttuk a büszkeség és balítéletet moziban, ami mondjuk nem okozott fizikai fájdalmat, mint előtte gondoltam, úgyhogy nem volt vele baj, bár a csajnak az oscar jelölés enyhén túlzás, de mondjuk az oscar nem is nagyon mérvadó nálam, úgyhogy mindegy.

Aztán volt várva-várt Vágtázó Csodaszarvas koncert Idussal, Pollal, Dáviddal, sörrel, borral, ami fantasztikusan jó volt, másnap meg horror étterem Dórával és családjával, aztán meg Dóra szülinapja robbanó cukros tortával.

Talán majd részletesebben is lesz ezekről majd.

vasárnap, március 12, 2006

Kanyarodási ceremónia.

Holdsúly mozgat itt napról napra, hogy körbefolyhassam
majd törött bokád mindkét szélét.
Marj szét és hagyj el! Túl terebélyes lettél bennem
és az ollóm nem metsz már úgy mint a szél.
Hogy hajthatsz újabbnál újabb fénytől mentő termést?
Félig kettétörten folyj!
Valami elveszett és érzem, mégis magunktól fél
ez a kis belémdőlt lány, keréktört’ tájjal határolva tőlem el.
Mondd, hogy hol fáj! Csak most érthető lény!
Eltört jóság néz és ugyanúgy -jellemzően rám- fél.
/Isten Háta Mögött/

(A magyar tankcsapda)

Furák

Hideg van, és ettem tortát, meg egy bájosan somolygó marcipán elefánt fejét.
Marcipán országban mindennapos a gyász, és mégis mosolyognak.

Nagyon furcsák a marcipánok…

Ki érti ezt?

Nagyon passzol ehhez a hideg szürkés dologhoz (ami kint van) az Interpol zenéje.
Csak ezt akartam mondani.
Meg belátható időn belül tortát fogok enni.
És jön a Radiohead a Szigetre.
A Massive Attack meg a Pecsába.

Jól jönne egy zsák pénz a nyárra, főleg ha Nova Rockot is akarok.
Hmhm.

Végig néztem a Sírhant Művek első évadját, és nagyon tetszett.
Bizony.
Várom a keddi csodaszarvast.
Igen.

Valami morajlás fut végig a hátam mögött, ami furcsa hullámokba csap át.
Ki érti ezt?

szerda, március 08, 2006

Solaris szelleme

Gondolom a szivárvány vége fekete fehér, és most a lengyel megy a másféltől, és értelmetlen minden, ami a valóságod pilléreinek nevezel, még nem fújtam el a tortámról a huszonöt gyertyát, de ha igen, akkor talán kívánok valamit, világbéke helyett valami igazán személyeset, ami csak nekem szól majd és nem neked.

Űrhangok a fülemben, zöldes árnyalat majd napok múlva, kavargást beszívó lélegzet, betépett lehelet kapaszkodik a csók potyautasaként.

Buszok tetején pihenő napsütés, bárányfelhőkbe bújt farkasok lakmároznak, szakavatott keselyűk kísértete.

Titán ötvözetű hullámok hátán lovagolom meg a képzeletet, acél gyeplőt szorítva, markolva; lüktetés, meg pulzálás, neorögök a computer mikróbái között.

???

Zakkanásig sodródtam a mélyűrben, hibernáló kapszula nélkül, macska nyávog az alvó vándorok között farkát csóválva, gombolyagot feledve játszik az irányító panelek kesze-kusza fényeivel.

Ráadásul még a Solaris is él!

Hétköznapi

Tegnap este nagyon fájt a fejem valami miatt, aztán bealudtam, és sötét színű álmaim voltak azt hiszem, és föl ébredtem korán, és nem tudtam vissza aludni, Sírhant Műveket néztem délelőtt, meg cigizgettem az ablaknál füstölőtől ezoterikus illatban, miközben szólt a Desert Sessions, majd megjött az apukám Németországból, és azt hiszem hozott vodkát, de majd gondolom este adja oda.

Három könyvet olvasok párhuzamosan, a Dórától kapott sámános könyvet, az Útont Jack Keouractól, meg elkezdtem a Glamorámát, de azt hiszem az lesz, hogy befejezem az Útont, majd a sámánost, és akkor majd jöhet a Glamoráma.

Boldog Nőnapot!

kedd, március 07, 2006

Szülinap

Tegnap találkoztam Dórával nyugatvégen, és könyvesboltban nézelődtem, amíg jött, rengeteg magyar nyelvű szerepjáték dolog volt, amin meglepődtem, mert mikor én ezt a játszósdit befejeztem kétezer körül akkor halott dolognak tűnt.
Aztán megjött a Dóra, és vettem magamnak Sírhant Művek első évadot, meg Bret Easton Ellistől a Glamorámát, kaptam sapit és nem fog fázni a fejem sem már. Dóráéknál elvoltunk, meg minden majd este felé ittunk a nővérével és a mamájával pezsgőt, és kaptam afrikai teát meg narancsos noiros csokit, aztán elkezdtük várni az éjfélt, hogy majd akkor leszek felköszöntve, de bealudtunk, és inkább hajnali egy lett belőle.
Kaptam Monty Python könyvet, gyümölcsteákat, eddig beszerezhetetlennek tűnő Desert Sessions-öket (az összest), és egy hihetetlenül szuper plakátot, amin én vagyok meg minden.

Aztán aludni tértünk.

Reggel kellemesen sütött a nap, és félálomba a tetőkön ágaskodó antennák valamiféle poszt apokaliptikus totemoszlopnak tűntek, Desert Sessions zene lebegett elszállósan a szoba felett, majd későn reggeliztünk és hazamentem.

Itthon kaptam teás könyvet meg füstölőket és ettem sokat és finomat, meg néztem Sírhant Művek első két részét.

(a szüleimtől ma kapok ajándékot)

:)

vasárnap, március 05, 2006

Varjú

Reménytelenül
ballag az út mentén, egy
sötét varjú árny.

Zsarnokok

Zsarnokok esznek
feszülten együtt. Én már
nem szeretek itt.

Tekereg

Füstölő illat
tekereg a zenével.
Más világba hajt.

Késik

Késik a tavasz.
Tévedésből jégvirág
nyílt a kert alatt.

Nyávog

Cigaretta füst
a hóesés fátyolán.
Kis cica nyávog.

Hulló csillag

Esik a hó, a
sarki boltban egy pornó
csillag veszett el

Csörtet

a fagyott tavasz
csörtet loholva a tél
szelleme után