péntek, szeptember 21, 2007
csütörtök, szeptember 20, 2007
A Jóslás Tudománya
"Repdes, repdes. Még nem gazdag: majd felebarátjával együtt.
Nem figyelmeztetés. Kövesd szíved vágyát!"
(A Változások Könyve)
Nem figyelmeztetés. Kövesd szíved vágyát!"
(A Változások Könyve)
szerda, szeptember 19, 2007
Hűvös
A kertben a dolgok még nem alszanak, csak az újabb áramlásra várnak, hogy sodródva feküdhessenek a hullámok keltette reményre, és eliszkoljanak Nyugat felé.
Odakint azért érződik a Hűvös, és zsákjában fonnyadt almákat cipel, kalapját az ágakra akasztja, elheveredik a zöldben, majd cigarettázva kíséri figyelemmel ezt a menetrend szerint közlekedő, felbukkanó haldoklást.
És mikor mindent hó borít majd, meg fagy, és mikor minden elhalt már a kérges keze alatt, eszik egy almát lassan, ráérősen és távozik.
Lidérces titkokat súg oda egy mókusnak.
Egy Télről, mi sosem ér véget.
Egy Éjszakáról minek végén nem vár a pirkadat.
Odakint azért érződik a Hűvös, és zsákjában fonnyadt almákat cipel, kalapját az ágakra akasztja, elheveredik a zöldben, majd cigarettázva kíséri figyelemmel ezt a menetrend szerint közlekedő, felbukkanó haldoklást.
És mikor mindent hó borít majd, meg fagy, és mikor minden elhalt már a kérges keze alatt, eszik egy almát lassan, ráérősen és távozik.
Lidérces titkokat súg oda egy mókusnak.
Egy Télről, mi sosem ér véget.
Egy Éjszakáról minek végén nem vár a pirkadat.
csütörtök, szeptember 13, 2007
hétfő, szeptember 10, 2007
Nyugi
Derengő utakon haladva végig, miközben a setétség már tobzódva halad felénk, és a cél helyén csak fekete ablakok bámulnak vakon, majd belebonyolódva az itteni lét mihasznaságába inkább hátat fordítunk, hogy majd a boroskóla enyhítse azt mit már semmi más sem tud ápolni, féltő szelídségben ölel át a hidegség mely körüllengve becéz, aztán emlékek jönnek mit ilyen tájt éltem át pár éve és egy szó is dereng az emlékek lomtárjából hogy:
„Nyugi”
„Nyugi”
vasárnap, szeptember 09, 2007
Mélypont
És csak süppedni a narancs homályban, miközben a hangok hasztalan próbálnak vándorolni a fülbe, és én koncentrálni próbálok, de a fotel ilyen lápos dologgá képződni és lassan süllyedés valamiféle dolgok fura nyitánya felé, miként az olyanban is létezhet a valóság, és a sörök halmozódnak, és később citromszelet is lebeg, de később már csak az estébe séta van, és semmi más.
péntek, szeptember 07, 2007
Este
És a szobában lágy ambient dereng,
Gyertyafény ömlik a festményen végig,
Majd a falon,
És a kezemen viasz csurog egészen,
Hogy elöntse a hűvöst, a forró lávaszerű anyag,
És hanyatt feküdve az ágyon,
Csak várom már a rianást,
Mi egy másik helyre idéz meg,
Hogy pentagrammád vibráló fényed elé citáljon,
És megkövült lelkű gólemek kísérjenek,
A dalukat különösen dúdoló menhírek közé.